Prológus. Biztosan mindenkinek ismerősen cseng ez a szó. Lehet, hogy csak hallásból, lehet, hogy már találkoztak vele. Nos, hívjuk segítségül a már jó ismert Internet nevezetű barátunkat.
"Előhang, bevezetés. A dráma megkezdése előtt prológusban mondják el a darab előzményeit, esetleg célját, mondanivalóját, alapgondolatát. A XX. sz.-i drámairodalomban ritkán alkalmazzák. Néha ünnepélyes alkalmakra külön prológust írnak a szerzők. A zeneirodalomban híres Ruggiero Leoncavallo "Bajazzók" című operájának prológusa." - kislexikon.hu -
Aha, ez remek, igaz mi (valószínűleg) nem drámát írunk, de a lényege ugyanaz. "Előhang, bevezetés."
De mi is ennek a lényege?
Hát nem az, hogy adatlap szerűen leírjuk a szereplőink tulajdonságait! Igen, elég sok helyen találkoztam már vele és ilyenkor egyből távoztam is (az ép elmém egy kicsiny darabjával együtt). Az ilyen igénytelenségre és nemtörődömségre utal, szóval legyetek olyan szívesek és ne csak odaköpjetek valamit, hanem fogalmazzátok is meg, köszönöm!
A másik véglet pedig, mikor az első fejezetet írja meg, prológus néven. Nem, nem nem! Ez nem egy fejezet! Rövidebb, mint egy normál fejezet, de hosszabb, mint a tartalom! Ezt jegyezzétek meg, mert szintén gyakori hiba.
A prológus arra szolgál, hogy bemutassuk a cselekmény előzményeit, nem összekeverendő az epilógussal!